Kétszeri szankció tilalma

„Írásbeli figyelmeztetésben részesítem most, vagy megvonom egy havi bérét, azért amit csinált, és még van tizenöt napom eldönteni, hogy fel is mondok-e neki.” A gondolatmenet elsőre logikusnak tűnhet, valójában azonban, téves. Jelen írásunkból megtudhatja, hogy miért.

A legtöbb jogrendszer, és azon belül a legtöbb jogág tiltja egyazon cselekedet kétszeri szankcionálását. Nem kivétel ez alól a magyar munkajog sem. Ha egy büntetést utólag súlyosbítani lehetne, az jogbizonytalanságot eredményezne. Ezért ilyenkor csak az első szankció lesz érvényes.

Tehát, ha például lopott a munkavállaló, és emiatt írásbeli figyelmeztetésben részesítem, akkor ugyanerre a cselekedetre alapozva, nem mondhatok fel neki néhány nap múlva. Ha egyszer úgy tájékoztattam a munkavállalót, hogy a cselekedettel arányos szankciónak az írásbeli figyelmeztetést tartom, akkor nincsen jogom ezt később súlyosbítani. Amennyiben mégis felmondok neki, úgy az jogszerűtlen lesz, még akkor is, ha egyébként a cselekedet súlya önmagában megalapozhatna felmondást. A bíróság ez utóbbit nem is fogja vizsgálni, csakis azt, hogy az írásbeli figyelmeztetés előbb történt, és ily módon pusztán az érvényes.

Mindebből azt szűrhetjük le, hogy ha egy mulasztást követően nem vagyunk biztosak benne, hogy milyen szankciót szeretnénk alkalmazni, akkor, amíg ezt nem döntöttük el, semmiképpen ne lépjünk.

Sokan azért figyelmeztetik ilyenkor a munkavállalót, hogy legyen egy papírjuk a cselekedet megtörténtéről. Ennek a célnak azonban a jegyzőkönyv sokkal jobban megfelel. Ebben a felek a puszta tényállást rögzítik, és a munkáltató nem tér ki arra, hogy a munkavállalóval szemben milyen szankciót alkalmaz.

Dencsi Tibor
Jogi szakokleveles közgazdász