Jogorvoslati záradék a munkajogban

Bizonyos esetekben, ha a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a döntése elleni jogorvoslati lehetőség módjáról és határidejéről, akkor a munkavállalónak jóval kevesebb idő áll rendelkezésére a döntés megtámadására, mintha a munkáltató tájékoztatási kötelezettségének nem tett volna eleget. Ezért, habár nem kötelező a tájékoztatást megtenni, mégis célszerű. Jelen írásunkban a jogorvoslati záradék javasolt alkalmazásának eseteit, és szabályrendszerét ismertetjük.

A keresetlevelet a munkáltató egyoldalú jognyilatkozatától számított harminc napon belül tudja a munkavállaló előterjeszteni a(z)

• egyoldalú munkaszerződés-módosítással

• munkaviszony megszüntetésének jogellenességével

• munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott joghátránnyal

• fizetési felszólítással

• a munkavállaló kérelmére a munkaviszonya megszűnésekor kiadott munkáltatói értékeléssel

kapcsolatos igény érvényesítése iránt, feltéve, hogy a munkáltató a munkavállalót a döntése elleni jogorvoslati lehetőség módjáról és határidejéről, a döntéssel egyidejűleg írásban megfelelően tájékoztatta. A tájékoztatás elmaradása esetén, a munkavállalónak hat hónap áll rendelkezésére a kereset előterjesztésére.

Tehát, ha egy rövid mondatot minden egyes döntésünk végére odabiggyesztünk, a munkavállalónak nem hat, hanem mindösszesen egy hónapja van, a döntést megtámadni. Hol van ennek jelentősége? Képzeljük el, hogy most jó a kapcsolatunk a munkavállalóval, ellenben öt hónap múlva valami miatt megromlik, vagy akár a munkaszerződés is megszűnik. Ekkor a munkavállaló elmegy jogászhoz, és egy jóval korábbi döntésünk ellen keresetet indít. Ezt kerülhetjük el a jogorvoslati záradék, vagy más néven, jogorvoslati klauzula alkalmazásával. Hiszen ebben az esetben, már egy hónap elteltével megnyugodhatunk, és nem kell félnünk attól, hogy hónapokkal korábbi döntéseink miatt kell később bíróságra járnunk.

Hogyan is kell kinéznie ennek a jogorvoslati záradéknak? Szerepelnie kell benne a jogorvoslati lehetőség módjának és határidejének. Ez utóbbi az egyszerűbb. A fent felsorolt esetek mindegyikében harminc nap. A mód meghatározása már nem ennyire egyértelmű. Kérdés ugyanis, hogy ezt milyen részletességgel kell megtenni. Így elég-e, ha valaki annyit ír, hogy „tájékoztatom, hogy döntésem kézhezvételétől számított harminc napon belül az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságon keresetet terjeszthet elő.” Véleményem szerint, az esetek többségében, ez kielégítő. Nyilvánvaló, hogy például egy diplomás munkavállaló ennyi alapján is tisztában kell, legyen a lehetőségeivel, és el tudja dönteni, hogy kíván-e pert indítani, ha pedig igen, ahhoz milyen lépéseket kell, tegyen. Ellenben előfordulhat olyan, hogy bizonyos esetekben, például a munkavállaló iskolázottságára tekintettel, a bíróság részletesebb tájékoztatás szükségességét ítélné meg, így mondjuk, az illetékességgel rendelkező bíróság konkrét megjelölését, vagy a keresettel szembeni formai követelmények megadását. Ez már nyilvánvalóan függ az adott jogesettől, így ilyen esetben, érdemes a jogorvoslati záradékot tartalmazó okirat szerkesztéséhez jogász segítségét igénybe venni.

Dencsi Tibor
Jogi szakokleveles közgazdász