Azonnali hatályú felmondás
Rendes felmondás esetén, a munkáltatónak esetlegesen végkielégítést kell fizetnie, míg mindkét félnek kötelező a felmondási időt kitölteni. Ezért a felek, ha tehetik, inkább azonnali hatállyal szüntetik meg a munkaszerződést, hogy ezek alól mentesüljenek. Azonban az azonnali hatályú felmondás csak sokkal szűkebb körben gyakorolható.
Általánosságban azt mondhatjuk el, hogy az azonnali hatályú felmondáshoz csak jóval súlyosabb okok vezethetnek, mint a rendes felmondáshoz. Melyek ezek?
A felek a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntethetik, ha a másik fél:
munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul, jelentős mértékben megszegi
egyébként olyan magatartást tanúsít, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi
Az első meghatározás minden egyes szavára oda kell, hogy figyeljünk.
A kötelezettségnek természetesen a munkaviszonyból kell származnia, és annak lényegesnek kell lennie. Kötelezettségszegés lehet például az is, ha valakinek a munkaruháján van egy folt, de ez nem tekinthető lényegesnek, így azonnali hatályú felmondást nem alapozhat meg.
A tettnek pedig szándékosnak vagy súlyosan gondatlannak kell lennie, vagyis az enyhe gondatlanság nem elegendő. Például ha egy könyvelő elüt egy számot, az még enyhe gondatlanság. Ellenben, ha a felettese előírta neki, hogy töltsön ki egy olyan táblázatot, ami segít azt ellenőrizni, hogy ilyen hibát elkövetett-e, és azt olyan hanyagul teszi meg, hogy a hibára akkor sem derül fény, az már súlyos gondatlanság.
Végül a kötelezettséget jelentősen meg kell szegni. Az előző példához visszatérve, nem mindegy, hogy a gondatlanság következtében a könyvelésben ezer vagy egymillió forint eltérés keletkezik.
Tehát összességében milyen esetek felelhetnek meg az első pont szerinti felmondásnak? Vegyünk pár példát!
A munkavállaló, amikor egyedül tartózkodik a munkavégzés helyén, engedély és menthető ok nélkül több órára elhagyja azt, és erről munkatársait sem értesíti.
A munkavállaló a pénztárellenőrzéskor tudatosan rendre jelentősen kevesebb pénzt hagy a kasszában, mint az előírás szerint kellene, és erről felettesét nem értesíti.
A munkáltató még a munkavállaló felszólítását követően, több hetes késéssel sem fizeti ki a munkabért.
Míg a második pont szerinti felmondást (egyébként olyan magatartást tanúsít, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi), mondjuk, az alapozhatja meg, ha a taxi vezetőnek ittas vezetés miatt megvonják a jogosítványát. Ekkor még, ha nem is munkavégzés közben vezetett ittasan, nyilvánvaló, hogy a munkaviszonya további fenntartása lehetetlenné válik.
Az okok után, ismételjük át a felmondással szembeni követelményeket, melyek azonosak az előző írásunkban, a rendes felmondásnál megismertekkel, vagyis:
A felmondást minden esetben írásba kell foglalni.
A felmondást kötelező indokolni.
Az indoklásnak világosnak kell lennie.
Az indoklásnak valósnak kell lennie.
Az indoklásnak okszerűnek kell lennie.
A felmondásnak összhangban kell lennie a munkajogi alapelvekkel.
Ellenben van egy rendkívül fontos eltérés. Mégpedig az, hogy az azonnali hatályú felmondás csak jogvesztő határidőkön belül gyakorolható!
Szubjektív határidő: a felmondás alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül.
Objektív határidő: a felmondás alapjául szolgáló ok bekövetkeztétől számított egy éven belül. (Ettől eltérően, vezető állású munkavállalók esetében, három éven belül. Bűncselekmény elkövetése esetében, a büntethetőség elévüléséig.)
Tehát, ha valakinek tudomására jut egy súlyos kötelezettségszegés, akkor mindössze tizenöt nap áll rendelkezésére, hogy döntsön arról, hogy azonnali hatállyal megszünteti-e a jogviszonyt. A tizenöt nap letelte után az ok rendes felmondást még megalapozhat, de azonnalit már nem.
Ha pedig valakinek egy évekkel korábbi kötelezettségszegés jut tudomására, akkor, mivel a bekövetkeztétől számított egy év már eltelt, még tizenöt napon belül sem mondhat fel erre alapozva.
Végül, jegyezzük meg, hogy azonnali hatályú felmondás egy esete a próbaidő alatti munkaviszony megszüntetés. Ekkor az előzőektől eltérően nem kötelező az indoklás, az írásba foglalás ellenben, igen.
Dencsi Tibor
Jogi szakokleveles közgazdász
