Megbízhatóság a könyvelésben

A munkaszerződés tájékoztató melléklete

 

Előző bejegyzésünkben szó esett róla, hogy ha valaki nem kíván a munka törvénykönyve általános szabályaitól eltérni, a munkaszerződésben elegendő mindösszesen az alapbért és a munkakört meghatározni. Ez nem jelenti azt, hogy a feleknek több kérdést nem kell tisztázniuk, azonban ez már nem a munkaszerződés, hanem a tájékoztató melléklet feladata.

 

A munkáltatónak legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatnia kell a munkavállalót az alábbiakról:

 

 

Hangsúlyozzuk, hogy a tájékoztatást írásban kell megtenni. Nyilvánvaló, hogy például a napi munkaidőről nem elegendő csupán a munkaviszony kezdetét követő 15. napon tájékoztatni a munkavállalót, hanem ezt már az első napon meg kell tenni. Ellenben 15 napon belül ezt írásban is köteles a munkáltató megerősíteni.

 

Most ejtsünk néhány szót az egyes pontokról!

 

Az első kettő nem igényel különösebb magyarázatot. A munkavállalónak tudnia kell, hogy ki járhat el a munkáltató nevében, továbbá információval kell, rendelkezzen arról, hogy van-e a munkáltatónál olyan kollektív szerződés, ami az ő munkaviszonyára is kihat.

 

A harmadik pont már annál érdekesebb. A munkaszerződésben ugyanis csak a munkakört szükséges megnevezni, viszont annak részletes tartalmát, vagyis a munkaköri leírást, már nem kell belefoglalni. A munkáltató dönthet úgy, hogy ezt mégis megteszi, viszont lehetősége van arra is, hogy ezt csak a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül adja ki. Hogy melyik változat jogilag mit eredményez, azt a következő bejegyzésünkben tárgyaljuk részletesen.

 

Az ezt követő négy pont, véleményem szerint fölöslegesen szerepel a jogszabályban. Elvben lehetőség van arra, hogy valaki például ne havi gyakorisággal fizessen bért, vagy az általános szabadság számítási szabályoktól eltérjen, ellenben ez a gyakorlatban rendkívül ritka. Ezért kétség kívül több értelme lenne, ha a törvény úgy fogalmazna, hogy a munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni arról, ha ezen kérdésekben el kíván térni az általános szabályoktól. Amíg azonban nem ez szerepel a jogszabályban, addig sajnos kénytelenek vagyunk minden tájékoztató mellékletben ezekre a kérdésekre is kitérni. Viszont, véleményem szerint, nem szükségszerű, hogy valaki mindent részletesen leírjon, például egy öt oldalas tájékoztatót nyújtson át a munkavállalónak arról, hogy a hatályos munka törvénykönyve szerint, milyen bérpótlékok léteznek, és melyiknek mi a szabályrendszere. Úgy gondolom, hogy elegendő, ha a munkáltató azt rögzíti, hogy az általános szabályokat kívánja alkalmazni. Esetlegesen biztosítja a hatályos joganyag megismerésének lehetőségét a munkavállalónak. Mindenesetre, magam ezt az elvet követem, és az eddigi munkaügyi ellenőrzéseken az ellenőrök nem találtak kivetnivalót ebben a gyakorlatban.

 

Végül, a napi munkaidő kissé kilóg a sorból. A napi munkaidőnek ugyanis négy típusát különböztetjük meg, az általános teljes napi munkaidőt (napi 8 óra), a hosszabb teljes napi munkaidőt (maximum napi 12 óra), a rövidebb teljes napi munkaidőt és a részmunkaidőt. Az utóbbi kettőt az különbözteti meg egymástól, hogy a rövidebb teljes napi munkaidőben dolgozó munkavállaló az általános teljes napi munkaidőben dolgozóval azonos juttatásokra jogosult, míg a részmunkaidőben dolgozónak arányos juttatások járnak.

 

Megítélésem szerint, amennyiben a napi munkaidő nem került rögzítésre a munkaszerződésben, úgy a munkaviszony általános teljes napi munkaidőre jött létre. Ettől fogva a munkáltató kizárólag a munkavállaló javára térhet el, így rövidebb teljes munkaidőt határozhat meg, mást nem. Ennek pedig elég kicsi a gyakorlati esélye.

 

Ezért úgy gondolom, hogy a törvényben valójában nem a napi munkaidőnek, hanem annak kezdetének és végének, vagyis a munkaidő beosztásnak kellene szerepelnie. Tehát igazából a munkáltatónak arról kell a munkavállalót írásban tájékoztatnia, hogy a munkáját milyen beosztás szerint köteles végezni.

 

Dencsi Tibor
Jogi szakokleveles közgazdász   

Cégadatok

Balance Kft

Bejegyezve 1990-ben
Cj.szám: 01-09-068180
Adószám: 10377064-2-43

1119 Bp, Fehérvári út 44.
203-4405, 209-5568, 209-6448
balance@balancekft.hu
facebook.com/balancekft

Kedvelje Facebook oldalunkat!

Kedvelje/kövesse facebook oldalunkat, hogy Önhöz is eljussanak munkaügyi és pénzügyi tanácsaink!

Ajánlatkérés

Lépjen könyvelőirodánkkal kapcsolatba közvetlenül az alábbi gombra kattintva, vagy fenti elérhetőségeinken!

Ügyfélkapu
Cégadatok

Balance Kft

Bejegyezve 1990-ben
Cj.szám: 01-09-068180
Adószám: 10377064-2-43

1119 Bp, Fehérvári út 44.
203-4405, 209-5568, 209-6448
balance@balancekft.hu
facebook.com/balancekft

Ajánlatkérés

Lépjen könyvelőirodánkkal kapcsolatba közvetlenül az alábbi gombra kattintva, vagy fenti elérhetőségeinken!

Ügyfélkapu