Milyen a jó munkaszerződés?

A munkaszerződésekkel kapcsolatosan sok tévhit kering. Jelen írásunkban ezeket szeretnénk eloszlatni, bemutatva, hogy minek kell szerepelnie egy munkaszerződésben, és mi az, amit jobb, ha kihagyunk belőle.

A munkaszerződésről az emberek többségének, egy jogi nyelven íródott, jogszabályi hivatkozásoktól hemzsegő dokumentum jut eszébe. De vajon tényleg ilyennek kell lennie?

Meghökkentően hangozhat, de a munkaszerződésnek mindösszesen kettő kötelező tartalmi eleme van, a munkakör és az alapbér. Vagyis, hogy mit csinál valaki és mennyiért. Tehát egy munkaszerződést akár egyetlen mondatban, mindösszesen ezek megjelölésével is megköthetnek a felek.

Hogyan lehetséges ez? Vannak olyan tényezők, melyeket a munkaszerződés természetes tartalmának nevezünk. Ezek automatikusan a szerződés részévé válnak, hacsak a felek attól kifejezetten el nem térnek. Nevezetesen, ha kizárólag a munkakör és az alapbér szerepel a munkaszerződésben, akkor annak lyukait a munka törvénykönyve az általános szabályokkal magától tölti ki. Magyarán, egy ilyen munkaszerződés például határozatlan időre, teljes munkaidőre stb. jön létre.

Akkor mégis kinek jó az a rengeteg törvényi hivatkozás? Elsősorban az ügyvédeknek. Először is, rendkívül gyorsan lehet nagy terjedelmű szerződést készíteni, ha valaki a törvény szövegét másolja be. Másodszor, ha a jogszabály változik, akkor megkerülhetetlenné válik az ilyen szerződés módosítása, ami ismét munkát biztosít a jogászoknak. Végül, a jogi hivatkozások a szakszerűség látszatát keltik.

Valójában azonban, akkor igényes egy szerződés, ha fölöslegesen nem idézgetik benne a törvény azon rendelkezéseit, amelyek egyébként is a szerződés részét képeznék, hanem csak azt határozzák meg benne a felek, hogy hol kívánnak eltérni a törvényben foglaltaktól. Például határozatlan helyett határozott időre, vagy teljes helyett részmunkaidőre létesítenek jogviszonyt.

Fontos azt is megjegyezni, hogy bizonyos esetekben nem lehet a törvénytől eltérni, a munkavállalók jogai nem csorbíthatóak. Bele lehet írni a munkaszerződésbe, hogy a munkaterület engedély nélküli elhagyása azonnali hatályú felmondást von maga után, ez esetleg visszatartó erővel hathat a munkavállalóra, abból viszont kára keletkezhet a munkáltatónak, ha azt hiszi, hogy attól, hogy ez a munkaszerződésben szerepel, arra felmondást alapozhat. Hogy mi minősül azonnali hatályú felmondás okának, azt a törvény mondja ki, és ezt a munkaszerződés nem módosíthatja a munkavállaló hátrányára. Tehát, még ha mindkét fél alá is írta a munkaszerződés ezen részét, az akkor sem lesz jogilag érvényes.

Mindezek alapján, mit kell tennünk, ha jó munkaszerződést szeretnénk készíteni?

• Kerüljük a jogszabályi hivatkozásokat és a törvényszöveg bemásolását, mert fölösleges, és az ebből adódó rengeteg kötelező módosítás időbe és pénzbe kerül!

• Csak azt írjuk le, hogy hol szeretnénk eltérni az általános szabályoktól!

• Vigyázzunk rá, hogy ne kötelező erejű rendelkezéstől akarjunk eltérni! Ha mégis beleírunk ilyet a szerződésbe, ne feledkezzünk el róla, hogy a kitétel érvénytelen, és nem szabad a gyakorlatban követnünk!

Dencsi Tibor
Jogi szakokleveles közgazdász