Milyen a jó munkaszerződés?
A munkaszerződésekkel kapcsolatosan sok tévhit kering. Jelen írásunkban ezeket szeretnénk eloszlatni, bemutatva, hogy minek kell szerepelnie egy munkaszerződésben, és mi az, amit jobb, ha kihagyunk belőle.
A munkaszerződésről az emberek többségének, egy jogi nyelven íródott, jogszabályi hivatkozásoktól hemzsegő dokumentum jut eszébe. De vajon tényleg ilyennek kell lennie?
Meghökkentően hangozhat, de a munkaszerződésnek mindösszesen kettő kötelező tartalmi eleme van, a munkakör és az alapbér. Vagyis, hogy mit csinál valaki és mennyiért. Tehát egy munkaszerződést akár egyetlen mondatban, mindösszesen ezek megjelölésével is megköthetnek a felek.
Hogyan lehetséges ez? Vannak olyan tényezők, melyeket a munkaszerződés természetes tartalmának nevezünk. Ezek automatikusan a szerződés részévé válnak, hacsak a felek attól kifejezetten el nem térnek. Nevezetesen, ha kizárólag a munkakör és az alapbér szerepel a munkaszerződésben, akkor annak lyukait a munka törvénykönyve az általános szabályokkal magától tölti ki. Magyarán, egy ilyen munkaszerződés például határozatlan időre, teljes munkaidőre stb. jön létre.
Akkor mégis kinek jó az a rengeteg törvényi hivatkozás? Elsősorban az ügyvédeknek. Először is, rendkívül gyorsan lehet nagy terjedelmű szerződést készíteni, ha valaki a törvény szövegét másolja be. Másodszor, ha a jogszabály változik, akkor megkerülhetetlenné válik az ilyen szerződés módosítása, ami ismét munkát biztosít a jogászoknak. Végül, a jogi hivatkozások a szakszerűség látszatát keltik.
Valójában azonban, akkor igényes egy szerződés, ha fölöslegesen nem idézgetik benne a törvény azon rendelkezéseit, amelyek egyébként is a szerződés részét képeznék, hanem csak azt határozzák meg benne a felek, hogy hol kívánnak eltérni a törvényben foglaltaktól. Például határozatlan helyett határozott időre, vagy teljes helyett részmunkaidőre létesítenek jogviszonyt.
Fontos azt is megjegyezni, hogy bizonyos esetekben nem lehet a törvénytől eltérni, a munkavállalók jogai nem csorbíthatóak. Bele lehet írni a munkaszerződésbe, hogy a munkaterület engedély nélküli elhagyása azonnali hatályú felmondást von maga után, ez esetleg visszatartó erővel hathat a munkavállalóra, abból viszont kára keletkezhet a munkáltatónak, ha azt hiszi, hogy attól, hogy ez a munkaszerződésben szerepel, arra felmondást alapozhat. Hogy mi minősül azonnali hatályú felmondás okának, azt a törvény mondja ki, és ezt a munkaszerződés nem módosíthatja a munkavállaló hátrányára. Tehát, még ha mindkét fél alá is írta a munkaszerződés ezen részét, az akkor sem lesz jogilag érvényes.
Mindezek alapján, mit kell tennünk, ha jó munkaszerződést szeretnénk készíteni?
Kerüljük a jogszabályi hivatkozásokat és a törvényszöveg bemásolását, mert fölösleges, és az ebből adódó rengeteg kötelező módosítás időbe és pénzbe kerül!
Csak azt írjuk le, hogy hol szeretnénk eltérni az általános szabályoktól!
Vigyázzunk rá, hogy ne kötelező erejű rendelkezéstől akarjunk eltérni! Ha mégis beleírunk ilyet a szerződésbe, ne feledkezzünk el róla, hogy a kitétel érvénytelen, és nem szabad a gyakorlatban követnünk!
Dencsi Tibor
Jogi szakokleveles közgazdász
