Hogyan kerüljük el a műszakpótlék fizetését?
Sokakban még most is az egykori délutános pótlék él, és nem ismerik az ezt immáron két éve felváltó műszakpótlék szabályait. Pedig nem árt tisztában lennünk vele, hiszen ez a pótlékfajta, csak bizonyos feltételek fennállása esetén fizetendő, így ha jó beosztást készítünk, és kikerüljük ezeket, sokat spórolhatunk!
A jogalkotó abból a felvetésből indul ki, hogy megterhelő az, ha valaki több műszakban dolgozik, és ezért ezt műszakpótlékkal kompenzálják.
Műszakpótlék az este tizennyolc és reggel hat óra közötti munkavégzésre járhat, és a mértéke 30%.
Ellenben a pótléknak van két fontos feltétele. Akkor jogosult valaki pótlékra, ha:
a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér
a legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van
Mit is jelent ez?
A kettő közül, a második kitételt könnyebb megmagyarázni. Ha valaki hol tizennyolc órakor, hol húsz órakor kezdi meg a munkát, akkor a jogszabály ezt úgy tekinti, hogy egy műszakban dolgozik, csak annak a kezdési időpontjában kisebb eltérés van. A jogosultsághoz a kezdési időpontok között legalább négy óra eltérés kell. Fontos megjegyezni, hogy ehhez elég egyetlen alkalom is, tehát nem átlagban szükséges, hogy a négy óra eltérés meglegyen. Vagyis, ha csak egyetlen napra rosszul osztunk be valakit, lehetséges, hogy amiatt egész hónapra pótlékot kell, hogy fizessünk neki.
Az első kitétel mögött pedig az áll, hogy ha a kezdési időpont legalább a munkanapok egyharmada tekintetében nem tér el, azt a törvény úgy kezeli, hogy valaki azokon a napokon csak helyettesített, és nem két műszakban dolgozott egész hónapban. Vagyis, ha valaki tizenöt napot dolgozik egy hónapban, és ebből tizenkétszer délelőtt dolgozott, míg háromszor délután, akkor nem lesz pótlékra jogosult. Ellenben, ha tízszer délelőtt és ötször délután, akkor már igen. Ennél a pontnál is óvatosnak kell lennünk. Ugyanis a jogszabály nem mondja ki, hogy mennyivel kell eltérni a munkakezdési időpontnak. Tehát ennek a feltételnek a szempontjából akkor is jogosulttá válhat valaki, ha hól tizennyolc órára, hol húsz órára jön (ahhoz, hogy pótlékot is kapjon, ugye arra is szükség lesz, hogy a másik feltétel is teljesüljön, vagyis legyen egyetlen olyan nap, amikor a legalább négy óra különbség is megvan, például akkor huszonkettőre jön).
Ha van lehetőségünk arra, hogy a munkavállalókat nagyjából azonos időszakokra osszuk be, és mindezekre odafigyelünk, akkor a műszakpótlékot elkerülhetjük. Nem árt megjegyezni, hogy az este huszonkettő és reggel hat közötti időre ebben az esetben is kénytelenek vagyunk éjszakai pótlékot fizetni. Ellenben ez kevesebb időre jár, a mértéke pedig csak 15%, vagyis pont fele a műszakpótlékénak. Tehát a műszakpótlék szabályainak ismeretével sokat takaríthatunk meg!
Ha a témában lenne további kérdése, keresse bérszámfejtési osztályunkat!
Dencsi Tibor
Jogi szakokleveles közgazdász
