Munkavédelmi képviselő

Hány főtől kötelező munkavédelmi képviselőt választani?

A hatályos jogszabályok alapján munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma az 50 főt meghaladja. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítási javaslata szerint, ezt a számot várhatóan 2016-ban 20 főre csökkentik.

A módosítási tervezet indoklása nem tér ki rá, hogy miért van szükség a minimum létszám csökkentésére, holott a jogalkotónak elvben kötelessége lenne minden törvénymódosítást indokolni.

Véleményünk szerint, nehezen magyarázható, hogy a munkavédelmi képviselő választását a törvény miért a munkavállalók létszámához, és miért nem a munkáltató által végzett tevékenység veszélyességi fokához köti. Ez utóbbit nyilvánvalóan nehezebb lenne meghatározni, ellenben kétség kívül több értelme lenne. Példaként említhetjük, hogy egy 10 fővel működő vegyi labor esetében nem kell munkavédelmi képviselőt választani, de ha a módosítást elfogadják, akkor egy 20 főt foglalkoztató könyvtárban már igen.

A munkavédelmi képviselő választása

Munkavédelmi képviselőnek olyan munkavállaló választható, aki legalább fél éve a munkáltatónál dolgozik. A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással választják. A választást három választásra jogosult munkavállalóból létrejött választási bizottság bonyolítja le. A munkavédelmi képviselő megbízatása öt évre szól.

A munkavédelmi képviselő feladatai

A munkavédelmi képviselő jogosult (és köteles) meggyőződni a munkahelyen a biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesüléséről, így különösen

• a munkahely, a munkaeszközök és védőeszközök állapotáról;
• az egészség megóvására, valamint a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésére tett intézkedésekről;
• a munkavállalóknak a biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről.

A munkavédelmi képviselő jogai

A munkavédelmi képviselő a jogának gyakorlása keretében

• a munkahelyre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól;
• részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára;
• tájékoztatást kérhet a munkáltatótól azon kérdésekben, melyek érinti a biztonságos munkavégzést;
• véleményt nyilváníthat, intézkedéseket kezdeményezhet;
• részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában;
• a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatósághoz fordulhat;
• a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit.

A munkavédelmi képviselő védettsége

A munkavédelmi képviselő munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, valamint más munkakörbe vagy munkahelyre való áthelyezéséhez a munkavédelmi bizottság, annak hiányában, a munkavédelmi képviselőt megválasztó munkavállalók beleegyezése szükséges.

A védelem a munkavédelmi képviselő megbízatásának ideje alatt és annak megszűnését követő hat hónapig áll fenn, feltéve, ha a tisztségét a munkavédelmi képviselő legalább tizenkét hónapon át betöltötte.

A munkáltató feladatai

A munkavédelmi képviselő kezdeményezésére a munkáltatónak intézkednie vagy 8 napon belül válaszolnia kell. Amennyiben a kezdeményezéssel a munkáltató nem ért egyet, álláspontjának indokait írásban köteles közölni.

A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen

• a feladatai elvégzéséhez szükséges, fizetett munkaidő-kedvezményt, aminek a havi munkaideje legalább tíz százalékát kell kitennie;
• a szükséges eszközöket, így különösen a működési, technikai, anyagi feltételeket, továbbá a vonatkozó szakmai előírásokat;
• egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét.

Tehát, a bejegyzés elején hozott példánkhoz visszatérve, ha a módosítást elfogadják, a 20 fős könyvtárban a munkavállalóknak 3 fős munkavédelmi választási bizottságot kell alapítaniuk, a törvény által meghatározott szigorú szabályok alapján választást kell lebonyolítaniuk, majd munkavédelmi képviselőt kell választani, aki számára a munkáltatónak hetente legalább 4 óra munkaidő kedvezményt kell adni, és akit folyamatosan továbbképzésekre kell küldeni, valamint csak erős korlátok között lehet neki felmondani.

Véleményem szerint, egy könyvtár nem tekinthető kifejezetten veszélyes munkahelynek, feltéve, hogy valaki nem gyújtja fel, vagy nem esik le a létráról. Úgy gondolom, hogy itt nem igazán indokolt a munkavédelemre hetente 4 órát fordítani, és némileg túlzottnak nevezhetőek a munkáltató ezirányú kötelezettségei. A másik oldalról megközelítve, a munkavédelmi képviselő kevés feladat ellátásáért cserébe kap olyan mértékű munkaidő kedvezményt és védettséget, ami ezzel nem feltétlen áll arányban.

Ezzel szemben, tételezzük fel, hogy a korábban említett vegyi üzem szépen növekszik, és átlépi a 20 fős határt. Ekkor ott is sort kell keríteni a munkavédelmi képviselő választásra. Itt már erősen kétséges, hogy ki lesz az, aki ennyi kedvezményért cserébe felvállalja, hogy ha valamilyen biztonsági probléma lép fel, akkor azért az ő jogi felelőssége is felmerülhet.

Érdekesség, hogy a törvény nem tér ki arra, hogy mi a helyzet akkor, ha egy munkavállalót megválasztanának társai, de ő nem kívánja a pozíciót betölteni, ahogyan a jogszabály arról sem rendelkezik, hogy mi az eljárásrend abban az esetben, ha a 20 fő között egyáltalán nincsen olyan munkavállaló, aki szeretne munkavédelmi képviselővé válni.

Összességében azt mondhatjuk, hogy a törvény célja érthető és méltányolható, ellenben a kivitelezés újragondolásra szorulna.

Dencsi Tibor
Jogi szakokleveles közgazdász