Blog

Bevallom, már többször megpróbáltam a munkáltatói lakáscélú támogatásról írni, ellenben mindannyiszor fel is adtam. Ennek oka, hogy ugyan önmagában az egyszerűen hangzik, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén a munkáltató adómentes támogatást adhat a munkavállalónak, azonban ezeknek a feltételeknek igen szerteágazó a szabályrendszere. Ebből adódóan, ha valaki tökéletesen szakszerűen akar írni a kérdésről, az kevéssé lesz közérthető. Végül úgy döntöttem, hogy megpróbálom röviden, emészthető formában összefoglalni a munkáltatói lakáscélú támogatás lényegét. Ellenben azt mindenképpen szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem Erzsébet utalvány vagy BKV bérlet. Ha valaki úgy dönt, hogy ezt az elemet beveszi a cafeteria rendszerébe, előtte feltétlen konzultáljon szakemberrel.

Nézzük meg, hogy mik a munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességének legfontosabb feltételei:

• Először is a munkáltatói lakáscélú támogatás csak a munkáltatóval munkaviszonyban álló személynek adható.

• A támogatás kizárólag hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól, vagy korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú kölcsön törlesztésére használható fel.

​

• Élőnek kell lennie a hitelnek (nem felmondott vagy lejárt), amihez a támogatást nyújtják.

​

• A lakáscélú hitelszerződésben az igénylő adós, vagy adóstárs minőségben kell, szerepeljen.

​

• A hitelnek lakáscélúnak kell lennie (vásárlási, építési, bővítési, akadálymentesítési, korszerűsítési célú, vagy ilyen hitel kiváltására nyújtott hitel, vagy ilyen hitelhez kapcsolódó gyűjtőszámla hitel).

​

• A lakás, amelyhez a munkavállaló hitelt igényelt, a saját tulajdona (vagy abban haszonélvező) kell, legyen.

​

• A lakás az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel kell, hogy legyen nyilvántartva.

​

• A támogatás összege nem haladhatja meg a lakóingatlan költségének 30%-át (a 30%-os korlát szempontjából figyelembe kell venni az összes munkáltatótól kapott hitelt).

​

• A lakáscélú munkáltatói támogatás összege 5 egymást követő évben nem lehet több, mint 5.000.000,- Ft.

​

• A lakás szobaszáma nem haladhatja meg a méltányolható lakásigényt

A méltányolható szobaszám:

Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a felső határ egy lakószobával nő.

• Továbbá értelemszerűen a munkavállaló a folyósított támogatást a célszerinti hitel törlesztésére kell, hogy fordítsa, és ezt tudnia kell igazolni.

Végezetül említsük meg, hogy ha valaki nem tartja be ezen szabályokat, akkor a kifizetett összeg 20%-kal növelt összege után kell a munkáltatónak és a munkavállalónak az adókat és járulékokat megfizetni.

Dencsi Tibor
Jogi szakokleveles közgazdász