A munkaidő beosztás szabályai
Nem elég, hogy a munkaidő beosztás elkészítését számos előre nem látható tényező, így például a betegségek befolyásolhatják, de rengeteg szabálynak is meg kell felelnie. Ebben a nehéz feladatban próbálunk írásunkkal segítséget nyújtani.
Először tekintsük át, hogy milyen előírások vonatkoznak a munkaidő beosztás közlésére!
A munkaidő beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre, írásban kell közölni. Ennek hiányában, az utolsó munkaidő beosztás az irányadó. Vagyis a minden héten azonos munkarendben dolgozó társaságoknál nem kell a beosztást minden egyes héten kihirdetni, csak a változó beosztásban dolgozóknál van ennek jelentősége.
A jogszabály szerint, a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja.
Ez azt jelenti, hogy ha valaki megbetegszik, akkor, mivel nem szóltam négy nappal korábban, nem hívhatom be máskor a dolgozókat?!
Ez nincsen így, csak ekkor már nem beosztás szerinti, hanem rendkívüli munkaidőről fogunk beszélni.
Ennek megértéséhez, ismerjük meg közelebbről a két fogalmat.
Beosztás szerintinek minősül, a fent részletezettek szerint kihirdetett munkaidő, mely fő szabály szerint, naponta legfeljebb tizenkét óra, míg hetente legfeljebb negyvennyolc óra lehet.
Ezzel szemben, rendkívüli munkaidő
a munkaidő beosztástól eltérő,
a munkaidőkereten felüli,
az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá
az ügyelet tartama.
Vagyis, ha a beosztást későn módosítjuk, vagy a beosztáson felül rendelünk el munkát, az rendkívüli munkaidő lesz.
Ennek van egy fontos korlátja, aminek megsértése komoly bírságot von maga után. Teljes napi munkaidő esetén, naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre.
Viszont nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése, baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.
A rendkívüli munkaidőt általában nem kell írásban közölni, ennek elmaradása nem von bírságot maga után. Azonban, ha a munkavállaló ezt kéri, a munkáltatónak mégis meg kell tennie.
Mindezeken túl, ne felejtsük el, hogy a rendkívüli munkaidőre a munkavállalóknak pótlékot kell fizetni! Ezért van annak jelentősége, hogy a beosztást mikor közöljük, és mennyivel korábban módosítunk rajta.
Dencsi Tibor
Jogi szakokleveles közgazdász
