Megbízhatóság a könyvelésben

Opciós jogügylet ÁFA jogi megítélése

 

Az opciós jogügylet (vételi jog) Áfa jogi megítélése érdekes problémákat vet fel, melyeket, ha nem ismerünk, akár jelentős összegű bírság veszélyének tehetjük ki magunkat.

 

Vegyünk néhány példát a teljesség igénye nélkül:

 

 

Nézzük, mit mond erről az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. Törvény:

 

Mi az előleg?

 

„59. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően pénz vagy készpénzhelyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani.

(2) A jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.

a)  az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagy

b) az ellenérték megtérítésekor, …”

 

Fentieket értelmezve az opciós díj nem lehet előleg, hiszen a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása még nem biztos, hogy megvalósul. Az opciós díj, annak fejében fizetett díj, hogy az eladó az opciós szerződésben meghatározott feltételek esetén, garantálja ezen feltételek mellett a szerződéskötést. Az opciót fizető (vevő), azért fizeti a díjat, hogy jogot szerezzen az opciós szerződésben meghatározott feltételekkel az opciós szerződés érvényessége alatt a vásárlásra. A vevő egyoldalú jognyilatkozattal létrehozhatja a második jogügyletet (vásárlást), de megteheti azt is, hogy nem él vételi jogával. Szándéka az opciós szerződéssel lehet az is, hogy megakadályozza mások vételi szándékát.

 

Mindezek miatt az opciós díj, álláspontom szerint, nem tekinthető előlegnek.

 

Ha létrejön a jogügylet, az opciós díj beletartozik-e az adó alapjába?

 

"70. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak:

a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;

b) a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.”

 

A törvény 70. § (1) bekezdés b) pontjának rendelkezése szerint, termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.

 

Az Áfa törvény fogalmi meghatározásai között nem szerepel a járulékos költség fogalma, csak a fenti példálózás, illetve a nyelvi szabályok adnak iránymutatást (mit értünk a magyar nyelvben járulékos költségnek).

 

Véleményem szerint, a járulékos költség az, ami a dolog természetéből adódóan tartozik az áru vásárlásához, vagy a szolgáltatás nyújtásához. Az opció nem ilyen, hanem egy elkülönült jogügylet, az áru vásárlása, a szolgáltatás nyújtása opciós díj nélkül is teljes lehet.

 

Dencsi József
adószakértő, könyvvizsgáló

Cégadatok

Balance Kft

Bejegyezve 1990-ben
Cj.szám: 01-09-068180
Adószám: 10377064-2-43

1119 Bp, Fehérvári út 44.
203-4405, 209-5568, 209-6448
balance@balancekft.hu
facebook.com/balancekft

Kedvelje Facebook oldalunkat!

Kedvelje/kövesse facebook oldalunkat, hogy Önhöz is eljussanak munkaügyi és pénzügyi tanácsaink!

Ajánlatkérés

Lépjen könyvelőirodánkkal kapcsolatba közvetlenül az alábbi gombra kattintva, vagy fenti elérhetőségeinken!

Ügyfélkapu
Cégadatok

Balance Kft

Bejegyezve 1990-ben
Cj.szám: 01-09-068180
Adószám: 10377064-2-43

1119 Bp, Fehérvári út 44.
203-4405, 209-5568, 209-6448
balance@balancekft.hu
facebook.com/balancekft

Ajánlatkérés

Lépjen könyvelőirodánkkal kapcsolatba közvetlenül az alábbi gombra kattintva, vagy fenti elérhetőségeinken!

Ügyfélkapu