Megbízhatóság a könyvelésben

Leltárhiányért való felelősség

 

A leltárhiányért a munkavállalók az általános szabályoknál szigorúbban felelnek. Ellenben ez csak akkor igaz, hogy ha a munkáltatók a leltár felelősség szerteágazó szabályrendszerét maradéktalanul betartják. Írásunkban ezt ismertetjük.

 

Előző bejegyzésünkben elmondtuk a munkavállalói felelősség általános szabályait. A leltárfelelősség sok tekintetben eltér ettől. A legjelentősebb különbség, hogy a leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel. Vagyis nem kell azt bizonyítani, hogy gondatlanul járt el, a hiány ténye önmagában megalapozza a felelősségre vonás lehetőségét.

 

De mi is az a leltárhiány pontosan?

 

A leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (együtt: forgalmazási veszteség) meghaladó hiány.

 

Mint szokásosan, itt is a definíció minden elemének nagy a jelentősége. Ezekből kettőt emelnék ki. Először is azt, hogy a leltárhiány szabályai csak ismeretlen okból keletkezett hiány esetén alkalmazhatóak. Tehát, ha valaki leejt egy eszközt, ami összetörik, azzal csökken a leltárkészlet, mégsem a leltárhiány, hanem a korábban tárgyalt általános szabályok alapján kell a felelősségét megállapítani. Másodszor, leltárhiánynak csak a forgalmazási veszteséget meghaladó hiány tekinthető. Például élelmiszerek esetében természetes módon előfordulhat, hogy pakolás következtében csökken az eladható áru mennyisége. Ez nem fog leltárhiánynak minősülni.  

 

Ahhoz, hogy az általánosnál szigorúbb felelősségi szabályok legyenek érvényesek, ennél több feltételnek is teljesülnie kell.

 

Melyek ezek?

 

 

Ha ezek közül akár csak egy nem valósul meg, a munkavállalót kizárólag az enyhébb, általános szabályok szerint lehet felelősségre vonni.

 

Ejtsünk néhány szót ezekről a feltételekről!

 

Leltárfelelősségi megállapodást kizárólag írásban lehet kötni. A megállapodásban meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás is köthető, ha a leltári készletet több munkavállaló kezeli.

 

Leltározásnál a munkavállaló vagy akadályoztatása esetén képviselője, csoportos leltárfelelősségnél, az eljárási szabályokban meghatározott munkavállalók jelenlétét lehetővé kell tenni. A munkáltató, ha a munkavállaló képviseletéről nem gondoskodik, az adott szakmában jártas, érdektelen képviselőt köteles kijelölni.

 

A munkavállalóval a leltárelszámolást és annak eredményét ismertetni kell. A munkavállaló az eljárás során észrevételt tehet, a munkavállalót - kivéve, ha szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg - meg kell hallgatni.

 

Ha mindezek teljesülnek, akkor a munkáltató alkalmazhatja a leltárfelelősség szabályait.

 

Kérdés, hogy ekkor milyen mértékben fognak felelni a munkavállalók.

 

A leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló - a leltárfelelősségi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - a leltárhiány teljes összegéért felel.

 

Ellenben a munkavállaló legfeljebb hathavi távolléti díja mértékéig felel, ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli.

 

Míg csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók távolléti díjának hathavi együttes összegét. A csoportos leltárfelelősségi megállapodás meghatározhatja a felelősség munkavállalók közötti megosztását is, de egyetemleges felelősség megállapításának nincs helye. A munkavállalók távolléti díjuk arányában felelnek, ha a csoportos leltárfelelősségi megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi.

 

Vagyis, ahogyan láthatjuk, nemcsak annyiban szigorúbb ez a felelősség az általános szabályokhoz képest, hogy a munkavállaló vétkességre tekintet nélkül felel, de a felelőssége mértéke is nagyobb.

 

Végül, rendkívül fontos tudnunk, hogy a munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidő alatt érvényesítheti! Tehát nem árt a leltárfelvétel után gyorsan intézkedni, mert a hatvan nap leteltét követően már csak az általános szabályok szerint lehet felelősségre vonást kezdeményezni.

 

Dencsi Tibor
Jogi szakokleveles közgazdász

Cégadatok

Balance Kft

Bejegyezve 1990-ben
Cj.szám: 01-09-068180
Adószám: 10377064-2-43

1119 Bp, Fehérvári út 44.
203-4405, 209-5568, 209-6448
balance@balancekft.hu
facebook.com/balancekft

Kedvelje Facebook oldalunkat!

Kedvelje/kövesse facebook oldalunkat, hogy Önhöz is eljussanak munkaügyi és pénzügyi tanácsaink!

Ajánlatkérés

Lépjen könyvelőirodánkkal kapcsolatba közvetlenül az alábbi gombra kattintva, vagy fenti elérhetőségeinken!

Ügyfélkapu
Cégadatok

Balance Kft

Bejegyezve 1990-ben
Cj.szám: 01-09-068180
Adószám: 10377064-2-43

1119 Bp, Fehérvári út 44.
203-4405, 209-5568, 209-6448
balance@balancekft.hu
facebook.com/balancekft

Ajánlatkérés

Lépjen könyvelőirodánkkal kapcsolatba közvetlenül az alábbi gombra kattintva, vagy fenti elérhetőségeinken!

Ügyfélkapu