Megbízhatóság a könyvelésben

Káosz a dolgozók bejelentésénél- mindenkit bírságolhatnak?

 

Az adózás rendjéről szóló törvény január 1-jétől érdekes résszel egészült ki. Eszerint a munkáltatónak be kell jelentenie a dolgozó „végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát.”

 

Még novemberben kértük az adóhatóság állásfoglalását az alábbi kérdésekben:

1. Kire kell az adatokat közölni?

  1. minden már korábban bejelentett dolgozóra
  2. minden dolgozóra akinek 2016. január 1-je után módosul bármilyen más bejelentett adata (például heti óraszáma, munkaköre…)
  3. csak a 2016. január 1-je után bejelentendő dolgozókra

2. Milyen adatokat kell közölni?

  1. minden végzettséget
  2. a legmagasabb végzettséget
  3. a szakirányú végzettségeket

 

A NAV az 1. kérdésre azt válaszolta, hogy a 2016. január 1-t követő bejelentéseknél és változás bejelentéseknél kell a bővített adatokat megadni, ami a B válasznak felel meg.

A 2. kérdésre azt írták, hogy erről szakmai egyeztetés folyik, aminek a lezárultát követően tájékoztatót fognak közzé tenni.

 

Tájékoztató tudomásunk szerint egyelőre nem került közzétételre.

2016. január 1-n, vagyis a törvénymódosítás hatálybalépésének napján jelent meg a bejelentésre szolgáló adatlap. Ennek kitöltési útmutatójában a vonatkozó soroknál az alábbi szerepel:

„11-14. Adja meg a biztosított magánszemély végzettségét, képzettségét, szakképesítését, az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét, és az okirat számát. Kitöltése új biztosítási jogviszony – bármely biztosítási jogviszony kóddal történő – bejelentése esetén kötelező.

A 11-14. rovatban négy, szakképzettséggel összefüggő adatkör megadására van lehetőség. A NAV az adatokat ellenőrzést követően, elektronikusan az állami szakképzési és felnőttképzési szerv pályakövetési rendszert működtető nyilvántartása részére továbbítja.”

 

Vagyis az első kérdéssel kapcsolatosan azt írják, hogy kitöltése új biztosítási jogviszony bejelentése esetén kötelező. Ez az első kérdés C válaszának felel meg, ami nem egyezik azzal, amit korábban az állásfoglalás kérésre válaszoltak (B).

A második kérdéssel kapcsolatban pedig semmi nem szerepel a kitöltési útmutatóban…

 

Miután a január 1-jén megjelent kitöltési útmutatóból sem kaptunk választ a kérdéseinkre, január 4-n, vagyis az idei első munkanapon ismét kértük az adóhatóság állásfoglalását. Tekintettel arra, hogy a jogszabály már január 1-jétől hatályos, kértük, hogy soron kívül adjanak választ, azonban egyelőre még nem kaptunk.

 

Tehát annak ellenére, hogy még novemberben kértünk állásfoglalást, január 8-n, több mint egy héttel a jogszabály hatályba lépését követően egyelőre nem tisztázott, hogy kire kell a bejelentést megtenni, és az sem, hogy milyen adatokat kell közölni.

 

A jogszabály szövege alapján akár az általános iskolai végzettség megadását is kérhetik, de ha valaki mondjuk ötféle szakképzettséggel rendelkezik, lehetséges, hogy mindegyiket közölni kell. A nagyobb baj, hogy ezen túlmenően az okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát is meg kell adni. Ezzel pedig sokszor a dolgozók maguk sem rendelkeznek. Emiatt, ha valaki a jogszabályban foglaltaknak megfelelően szeretne eljárni, meg kellene keresnie az oktatási intézményt (intézményeket), hogy adják meg az okirat(ok) számát. Az ellenben kérdéses, hogy azt mennyi idő alatt kapják meg.

 

Az első kérdésre akár a B, akár a C választ fogadjuk el, valamelyest megnyugodhatunk. Ugyanis az legalább biztosnak tűnik, hogy a korábban már bejelentett dolgozókra legfeljebb akkor kell ezen adatokat közölni, ha valamilyen más adatuk módosítását kezdeményezzük. Viszont, ha például az óraszámuk vagy a munkakörük változását szeretnénk az adóhatóságnak bejelenteni, nem árt előtte beszereznünk a végzettségeket igazoló okiratokat. Ha pedig új dolgozóval kívánunk szerződni, hagyjunk elég időt a munkába lépés előtt, hogy össze lehessen gyűjteni a szükséges adatokat. Ez nyilvánvalóan egyes szektorokban komoly kihívások elé állíthatja a munkáltatókat.

 

A második kérdés esetében pedig csak azt tudjuk tanácsolni, hogy lehetőség szerint minden létező végzettséget jelöljünk meg. Abból baj nem lehet. Ha pedig ezekről nem rendelkezünk mindről papírral, akkor csak bízhatunk benne, hogy a helyzetre való tekintettel a NAV méltányosan fog eljárni. Sajnos az elvi lehetősége megvan annak, hogy ha valaki a bejelentést nem jó adatokkal teszi meg (nem tünteti fel a végzettségeket), akkor ezért megbírságolják.

 

Az egyértelműen megállapítható, hogy a törvénymódosítás nagy terhet ró a munkáltatókra és a dolgozókra egyaránt. Jegyezzük meg, hogy a NAV dolgozóira is, akik feltehetően ugyanannyira örülnek a minisztérium ötletének, mint mi magunk. Kérdés, hogy akkor mi szükség volt az egészre. A kitöltési útmutató alapján az adatokat a pályakövetési rendszer számára továbbítják. Jogosan merülhet fel valakiben, hogy ezeket az információkat nem lehetne-e más forrásból megszerezni (például a képző intézmények adataiból??), és miért a munkáltatóknak és a dolgozóknak okoz plusz terhet. Ahogyan azon is el lehet gondolkodni, hogy megéri-e egyáltalán ennyi huzavona ezeknek az adatoknak a pályakövetési rendszerben való rögzítéséért, és a haszna arányban lesz-e az okozott kárral…?

 

Balance Kft 

Cégadatok

Balance Kft

Bejegyezve 1990-ben
Cj.szám: 01-09-068180
Adószám: 10377064-2-43

1119 Bp, Fehérvári út 44.
203-4405, 209-5568, 209-6448
balance@balancekft.hu
facebook.com/balancekft

Kedvelje Facebook oldalunkat!

Kedvelje/kövesse facebook oldalunkat, hogy Önhöz is eljussanak munkaügyi és pénzügyi tanácsaink!

Ajánlatkérés

Lépjen könyvelőirodánkkal kapcsolatba közvetlenül az alábbi gombra kattintva, vagy fenti elérhetőségeinken!

Ügyfélkapu
Cégadatok

Balance Kft

Bejegyezve 1990-ben
Cj.szám: 01-09-068180
Adószám: 10377064-2-43

1119 Bp, Fehérvári út 44.
203-4405, 209-5568, 209-6448
balance@balancekft.hu
facebook.com/balancekft

Ajánlatkérés

Lépjen könyvelőirodánkkal kapcsolatba közvetlenül az alábbi gombra kattintva, vagy fenti elérhetőségeinken!

Ügyfélkapu