Határozott idejű munkaviszony

A munkáltatónak sokszor fűződik érdeke ahhoz, hogy a munkaviszonyt határozott időre létesítse, hiszen ekkor annak megszűnésekor nem kell végkielégítést fizetnie, valamint felmondási idővel számolnia. Kérdés, hogy milyen esetekben lehetséges a határozott idejű megállapodás, és milyen szabályoknak kell megfelelnie.

Először is azt kell tisztáznunk, hogy hogyan határozhatjuk meg a határozott idejű munkaviszony tartamát. A jogszabály erről annyit mond ki, hogy azt naptárilag, vagy más alkalmas módon kell megtenni.

Tehát azon túl, hogy egy konkrét dátumot jelölünk meg, lehetőségünk van a munkaviszony megszűnését valamely konkrét körülmény bekövetkeztéhez kötni. Viszont, a munkaviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag a fél akaratától, ha a felek a munkaviszony tartamát nem naptárilag határozták meg. Vagyis jogszerűtlen, ha mindösszesen annyi szerepel a szerződésben, hogy a munkáltató jogosult azt bizonyos időtartamon belül egyoldalúan megszűntetni. Valamint a megszűnés ténye és időpontja nem függhet olyan körülménytől, mely kizárólag vagy elsődlegesen a munkáltató akaratának függvénye. Így például nem lehet azt kikötni, hogy addig tart a jogviszony, amíg a munkáltató egy bizonyos üzleti egységét fenntartja.

Ezzel szemben, a nem dátumhoz kötött időpontmegjelölés leggyakrabban alkalmazott formája az, amikor kismama helyettesítésére szerződik a munkáltató valakivel. Ebben az esetben jogszerű a szerződés, ha az a kismama újbóli munkába állásáig szól. Fontos, hogy ez esetben a munkáltató tájékoztatni köteles a munkavállalót a munkaviszony várható tartamáról, és a megszűnést megelőzően megfelelő időt kell biztosítani a munkavállaló számára. Tehát nem elegendő előző nap közölni a munkavállalóval, hogy a kismama következő nap újra munkába áll, és onnantól nem számítanak tovább az ő munkavégzésére.

Másik sarkalatos kérdés, hogy mennyi időre létesíthető határozott idejű munkaviszony. Ezzel kapcsolatosan azt kell tudnunk, hogy a munkajog, a munkavállalók hosszú távú biztonságát megteremtő, határozatlan idejű jogviszonyt tekinti alapesetnek, más megoldásokkal szemben azt részesíti előnyben, és ezért a határozott idejű jogviszonyt csak bizonyos feltételek fennállása esetén, és akkor is csak relatíve rövidebb ideig engedélyezi.

Ezért a határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is. Vagyis, az előírás nem kerülhető ki azzal, hogy valaki megszüntet egy szerződést, vár pár napot vagy hetet, és utána újabbat köt. A korábbi szerződés leteltét követően, hat hónapon belül létesített jogviszony, ebből a szempontból vizsgálva, az előzővel összeadódik.

Ez alól egyetlen kivétel van. Ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott tartamra létesíthető. Az engedély meghosszabbítása esetén, az újabb határozott idejű munkaviszony tartama - a korábban létesített munkaviszony tartamával együtt - az öt évet meghaladhatja.

Sokakban él egy olyan tévhit, hogy a szerződést csak meghatározott alkalommal lehet meghosszabbítani. Valójában azonban, ilyen szabály nem létezik. Az öt éven belül, akárhány jogviszony létesíthető.

Ellenben, a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges, és a megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására.

Tehát önmagában az a tény, hogy a munkáltató határozott időre szeretne szerződni vagy a határozott idejű szerződés rugalmasabb a munkáltató számára vagy annak kisebb a költségvonzata, nem elegendő indok annak létesítéséhez vagy meghosszabbításához.

Vegyünk egy gyakorlati példát! Egy franchise hálózatban, a franchise birtokos éves szerződést köt a bérlőkkel. Kérdés, hogy jogszerű-e ekkor a bérlőknek a munkavállalóikkal egy éves határozott időre szerződni. Álláspontom szerint, a válasz attól függ, hogy a franchise szerződés éves újratárgyalása csak a szerződéses feltételek aktualizálását jelenti-e, és normál körülmények között, a szerződés meghosszabbítása várható, vagy jelentős annak az esélye, hogy hosszabbítás nem jön létre, és a franchise bérlő szerződése megszűnik az egy év leteltével. Amennyiben az újratárgyalás inkább csak formalitás, és a szerződés akár már egy évtizede folyamatosan meghosszabbításra kerül, akkor, véleményem szerint, nem jogszerű a határozott idejű foglalkoztatás. Ekkor ugyanis, nem valós a munkáltatói jogos érdek, vagy legalábbis nincsen arányban a munkavállalói érdekek csorbításának mértékével. Ellenben, ha ténylegesen felmerül annak a lehetősége, hogy a szerződés az év végével lezárul, akkor már úgy ítélem meg, hogy tekintettel arra, hogy a munkáltató működése csak erre az időszakra biztosított, szabályszerű határozott idejű jogviszonyt létesíteni a munkavállalókkal.

Dencsi Tibor
Jogi szakokleveles közgazdász