Megbízhatóság a könyvelésben

Az ebédidő a munkajogban

 

A munkanap sokszor legkellemesebb része az ebédidő. Persze azon túl, hogy mennyire finom az ebéd, az sem mindegy, hogy mennyi időnk van azt elfogyasztani, és kapunk-e fizetést arra az időre is, amikor eszünk, vagy nem. Jelen bejegyzésünkben azt tekintjük át, hogy mitől is függ mindez.

 

Először nézzük meg, hogy mit mond a törvény, a munkaközi szünet (ebédidő) tartamáról!

 

A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkaidő tartama

 

 

perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

 

A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet biztosíthat.

 

Tehát legalább napi hat óra munka esetén kötelező ebédidőt biztosítani, az alatt csak lehetőség. Annak minimális időtartama húsz perc, a hatvan percet pedig még a felek egyező akaratával sem haladhatja meg.

 

A következő kérdés, hogy mikor kell a szünetet kiadni.

 

Amennyiben a munkáltató a munkaközi szünetet egyben adja ki, úgy azt legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell, megtegye. A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni. Ebben az esetben az előző időszakba eső részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie.

 

Most már csak azt kell tisztáznunk, hogy mitől függ, hogy az ebédidő fizetett-e vagy nem.

 

Ma már, főszabály szerint, nem fizetett. Ellenben a munkáltató dönthet úgy, vagy a felek megállapodhatnak abban a munkaszerződésben, hogy az ebédidő idejére is jár bér.

 

Ennek a munkaidő nyilvántartása szempontjából is jelentősége van. Ugyanis, ha nem fizetett az ebédidő, akkor feltétlen szükséges a jelenléti íven annak pontos idejét minden nap vezetni. Ekkor, mondjuk, reggel 8-tól 17 óráig lesznek bent a munkavállalók nyolc óra munka mellett hatvan perc szünettel. Mivel a munkavállalók a kilenc órából csak nyolc órára kapnak bért, a munkaügyi ellenőrök, a jelenléti ív alapján, ellenőrizni fogják, hogy a munkavállalók ténylegesen csak nyolc órát dolgoztak-e, és nem mondjuk nyolc és felet.  

 

Ha viszont a munkáltató fizeti az ebédidőt, vagyis a reggel 8-tól 16 óráig bent levő munkavállaló egész időre bért kap, akkor már nem kell ezt ennyire szigorúan venni. Ekkor már nincsen komolyabb jelentősége annak, hogy pontosan hány óra hány perctől került kiadásra a szünet, csupán azt kellhet a munkáltatónak vita esetén bizonyítania, hogy a munkavállalók a törvényileg előírt idősávban, a törvényben rögzített munkaközi szünetet tartanak. Ekkor ezt tanúvallomással is meg lehet tenni, vagyis ha a munkavállalók megerősítik, az is elegendő, nem kell, hogy ez feltétlen a jelenléti ívről legyen megállapítható.

 

Dencsi Tibor
Jogi szakokleveles közgazdász

Cégadatok

Balance Kft

Bejegyezve 1990-ben
Cj.szám: 01-09-068180
Adószám: 10377064-2-43

1119 Bp, Fehérvári út 44.
203-4405, 209-5568, 209-6448
balance@balancekft.hu
facebook.com/balancekft

Kedvelje Facebook oldalunkat!

Kedvelje/kövesse facebook oldalunkat, hogy Önhöz is eljussanak munkaügyi és pénzügyi tanácsaink!

Ajánlatkérés

Lépjen könyvelőirodánkkal kapcsolatba közvetlenül az alábbi gombra kattintva, vagy fenti elérhetőségeinken!

Ügyfélkapu
Cégadatok

Balance Kft

Bejegyezve 1990-ben
Cj.szám: 01-09-068180
Adószám: 10377064-2-43

1119 Bp, Fehérvári út 44.
203-4405, 209-5568, 209-6448
balance@balancekft.hu
facebook.com/balancekft

Ajánlatkérés

Lépjen könyvelőirodánkkal kapcsolatba közvetlenül az alábbi gombra kattintva, vagy fenti elérhetőségeinken!

Ügyfélkapu