Megbízhatóság a könyvelésben

A munkaidő része-e a munkába járás ideje?

 

A munkavállalók olykor sok időt töltenek el a munkába történő utazással, így távolról sem mindegy, hogy azért részesülnek-e valamilyen díjazásban.

 

A Munka Törvénykönyve hatályos szabályai azt mondják ki, hogy nem munkaidő a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama.

 

Ellenben az Európai Unió Bírósága ettől eltérő tartalmú határozatot hozott. Ez alapján, ha a munkavállaló nem rendelkezik állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel, akkor munkaidőnek minősül az az utazási idő, amelyet a munkavállaló a lakóhelye és a munkáltató által kijelölt első és utolsó ügyfél közötti utazással tölt el.

 

A döntés nem érinti azt az esetet, ha a munkavállaló állandóan vagy szokásosan egy helyszínen végzi a munkáját. Ekkor ugyanis a munkavállaló felelősségévé teszi azt, hogy a lakóhelyéhez közeli munkát vállaljon, vagy a munkahelyéhez közeli lakhelyet válasszon. Azonban, ha a munkavállaló munkavégzési helye folyamatosan változik, például egy olyan ügynökről beszélünk, akinek minden nap más ügyfeleket kell felkeresnie, ráadásul esetleg mindezt más településen kell megtennie, akkor a munkavállalónak nincsen lehetősége rá, hogy a munkavégzési helyhez közeli lakhelyet válasszon, így a munkába járási idő hossza sem tőle, hanem a munkáltatótól fog függeni. Éppen ezért, ebben az esetben a lakóhely és az első és utolsó munkavégzési hely közötti utazás ideje már munkaidő lesz.

 

A döntés az Unió összes tagállamára kötelező érvényű, így Magyarországnak is végre kell hajtania azt, és összhangba kell hoznia vele a Munka Törvénykönyvét. Azonban a döntés nem terjed ki arra, hogy ezen időre a munkavállalókat milyen díjazás illeti meg. A Bíróság határozata maga is elismeri, hogy az utazás ideje kisebb terhelést ró a munkavállalóra, mint a tényleges munkavégzéssel töltött idő. Erre alapozva elképzelhető olyan megoldás, hogy erre az időre a munkabér bizonyos százaléka kerül díjazásként meghatározásra. Erről a tagállamok saját hatáskörükben dönthetnek.

 

Attól függetlenül, hogy a hazai szabályozás még nem született meg, az Európai Unió Bírósága határozatára bárki hivatkozhat, így arra alapozva már ma is akárki kezdeményezhet peres eljárást.

 

Dencsi Tibor
Jogi szakokleveles közgazdász

 

Cégadatok

Balance Kft

Bejegyezve 1990-ben
Cj.szám: 01-09-068180
Adószám: 10377064-2-43

1119 Bp, Fehérvári út 44.
203-4405, 209-5568, 209-6448
balance@balancekft.hu
facebook.com/balancekft

Kedvelje Facebook oldalunkat!

Kedvelje/kövesse facebook oldalunkat, hogy Önhöz is eljussanak munkaügyi és pénzügyi tanácsaink!

Ajánlatkérés

Lépjen könyvelőirodánkkal kapcsolatba közvetlenül az alábbi gombra kattintva, vagy fenti elérhetőségeinken!

Ügyfélkapu
Cégadatok

Balance Kft

Bejegyezve 1990-ben
Cj.szám: 01-09-068180
Adószám: 10377064-2-43

1119 Bp, Fehérvári út 44.
203-4405, 209-5568, 209-6448
balance@balancekft.hu
facebook.com/balancekft

Ajánlatkérés

Lépjen könyvelőirodánkkal kapcsolatba közvetlenül az alábbi gombra kattintva, vagy fenti elérhetőségeinken!

Ügyfélkapu